Cushing-kóros lovak helyes takarmányozása
Napjainkban számos anyagcserezavar gyakori a modern lófajtáknál, amelyek tüneteit gyakran összetévesztik a lótartók a ló korának előrehaladtával bekövetkező változásokkal, mint az öregedés jelei. Sok ilyen rendellenesség, mint pl A lovak Cushing-kórja (ECD, PPID), a lovak metabolikus szindrómája (EMS), az osteochondritis dissecans (OCD), a visszatérő lovak rhabdomyolysis (RER) és a poliszacharid tárolási myopathia (PSSM) is kezelhető táplálkozási szempontból a kalóriabevitel gondos szabályozásával, különös tekintettel a biztosított energiaforrásra. Bár ezeknek a rendellenességeknek nagyon eltérő etiológiájuk van, mindegyiket vagy kiváltja, vagy súlyosbítja túlzott keményítő- és cukorbevitel. Az emberekhez hasonlóan a szénhidrátokból származó kalóriák túlzott fogyasztása az egyik a mai lóállomány fő problémái. Ez a cikk áttekinti a különböző szénhidrátok szerepét lóbetegségben, és leírja a takarmányozási programokat az érintett lovak kezelésére.
A lovak hétéves kora után már jelentkezhetnek a betegség első tünetei és sajnos több év is eltelhet, mire a betegség a tünetek halmozódásával diagnosztizálásra kerül.
Mi a Cushing-kór? Hogyan alakul ki?
A lovak Cushing-kórja az agyalapi mirigy (másnéven hipofízis) középső lebenyének működési rendellenessége, amelynek hatására az ebben a betegségben szenvedő lovak túlzott mennyiségű adrenokortikotrop hormont (ACTH) választanak ki, ami a mellékvesében képződő kortizol fokozott termelését eredményezi. A kortizol és a kortizon a lovakban stresszhormonként funkcionál, amely alapvető esetben egészséges lovakban csak stressz hatására aktiválódik, azonban a folyamatos fokozott kortizol termelődési szint tartósan áthangolja a ló szervezetének működését. A tünetek nagy része tehát a tartósan termelődő stresszhormonok miatt alakul ki.
Mik a Cushing-kór tünetei?
A Cushing-kór számos tünete összetéveszthető az öregedés jeleivel, ezért fontos, hogy alaposan figyeljük meg lovunkat és konzultáljunk állatorvosunkkal, ha a felsorolt tünetek közül több is jellemző lovunkra.
A rendellenes szőrnövekedés jelentkezik szinte az első tünetként, amely főleg a nyak alsó részén vagy a végtagokon jelenik meg, amely a kezeletlen betegség előrehaladtával az egész testre jellemző lehet. Sprőd tapintató szőrzet, elhúzódó vagy nem teljes szőrváltás, elszíneződött, a betegség későbbi szakaszában már hullámosan növő, fénytelen szőrzet jellemző. A másik legjelemzőbb tünete a rendellenesen, jellegzetesen a nyak, mar, szemkörnyék és a far tájékán megjelenő zsírfelrakódások. Gyakori tünet a viselkedés megváltozása, kedvetlenség, rossz közérzet vagy romló teljesítmény, valamint a test nagy részét vagy a teljes testet érintő izzadás. A has körméretének megnövekedése, a hát izomtömegének elvesztése feltünő lehet, amely az általános kondíció csökkenésére utalhat.
A megnövekedett folyadékbevitel és vizeletürítés elsőre nem biztos, hogy feltűnik a tulajdonosnak, főleg a melegebb hónapokban, amikor természetesnek gondolhatja a fokozott vízfelvételt, azonban nem szabad elsiklani az árulkodó jelek mellett. Gyakori, szezonálisan vagy alkalmanként visszatérő patairha-gyulladás esetén érdemes az állatorvossal konzultálni és kivizsgálást kérni a Cushing-kór kizárására, mert a patairha-gyulladás tüneteinek megjelenése előtt is már elrotálódhat a patacsont, ami súlyos és visszafordíthatatlan következménnyel jár az állatra nézve, ezért ennek elkerülése létfontosságú feladat.
A ló szaporodásbiológiájába is beleszól a Cushing betegség, ezért nagyon gyakran szaporodásképtelenség, az ivarzási ciklus eltűnése vagy felborulása is előfordul, valamint a fertőzések előfordulásának gyakorisága is megnövekszik. Ezek a lovak gyakrabban kapnak el társaikohz képest fertőzéseket, sebgyófgyulásuk elhúzódhat, valamint a patatályog is gyakori probléma lehet.
Hogyan takarmányozzuk Cushing-kóros lovunkat?
Az ECD-ben szenvedő lovak hajlamosak a laminitisre és kortizol által kiváltott inzulinérzékenység alakulhat ki, ami emelkedett vér inzulinszinthez (hiperinzulinémia) és emelkedett vércukorszinthez (hiperglikémia) vezet. A Cushin-kórban szenvedő lovak legjobb étrendi stratégiája számos tényezőtől függ. Először is, mivel ezek a lovak általában inzulinrezisztensek, elengedhetetlen az alacsony glikémiás választ kiváltó adag, ezért kerülni kell a szénhidrát tartlamú takarmányokat, például a buja legelőket és a magas gabonatartalmú takarmányokat (zab, árpa, kukorica, tápok), hogy csökkentsék a laminits előfordulásának lehetőségét. Az EDC-s lovak általában túlsúlyosak, elsősorban szénából álló takarmányadaggal kell etetni, azonban a korlátlan szálas etetése esetükben sajnos nem alkalmazható. A legtöbb széna alacsony glikémiás indexxel rendelkezik a gabonafélékhez képest , azonban a lovak számára az egyik legnagyobb stresszforrást a takarmány megvonása jelenti, ezért ezen lovak esetében a takarmány adagjának csökkentésére a szénaháló vagy egyéb 'slowfeeder' alkalmazása jeletni a megoldást. A széna szénhidráttartalmát vízbe áztatással tudod csökkenteni. 1 órával etetés előtt áztasd be az etetni kívánt szénát, majd öntsd le róla a vizet és hagyd lecsepegni. Az áztatással a szénában lévő vitaminok és ásványi anyagok mennyisége is csökken, ezért a megfelelő vitamin és ásványi anyag etetése ilyen esetekben létfontosságú!
Ha egy idősebb Cushingos ló nehezen tartja meg a súlyát, könnyen elkezd súlyt veszteni, akkor az adagja kiegészíthető magas zsírtartalmú, alacsony keményítőtartalmú termékből származó extra kalóriával, ami amellett, hogy koncentrált energiaforrást biztosít, kimutatták, hogy a növényi olaj nagymértékben csökkenti a gabonafélékre adott glikémiás választ, valószínűleg azáltal, hogy késlelteti a gyomorürülést. Az Omega-3 zsírsavak a lenmagban és a halolajokban vannak jelentős mennyiségben jelen, amely csökkenti a vércukorszinet, azonban etetése odafigyelést igényel, mert a jelentős energiatartalmuk miatt hízlalnak, ezért etetésük előtt állatorvosi konzultáció ajánlott Cushing-kóros lovak esetében. A cukorrépa pellet etetése jó megoldás az abrak helyettesítésére a többlet energia bevitel elérése érdekében. A cukorrépa pellet esetése esetén rendkívül fontos, hogy az etetés előt, meleg vagy langyos víz alkalmazása esetén minimum fél-1 órával őséges vízben kell beáztatni!
Ne etess magas cukor- és keményítőtartalmú táplálékod lovaddal, kerüld a melaszt, répát, almát, melaszos nyalókákat és a jutalomfalatokat. Az ECD-ben szenvedő lovakat nem kell teljesen letiltani a legelésről, azonban figyelni kell a fű fruktán- és keményítőtartalmára, amely éjjel és hajnalban a legalacsonyabb ezért törekedjünk rá, hogy vagy sötétedés után vagy kora hajdnalban engedjük ki lovunkat legelni.
Patatályog és laminitis esetén is fájdalmai lehetnek lovadnak, amelyre az állatorvos phenylbutazont írhat elő, melynek hosszan tartó etetése gyomor- és bélfekély kialakulására hajlamosít, ezért érdemes mellé lecitint eteni, amely az alma pektinnel kombinálva, de akár önmagában etetve is segít a fekély kialakulásának megelőzésében. A laminitis gyógyszeres kezelése mellett kiegészíthető a piacon kapható, laminitisben szenvedő lovak számára készült étrendkiegészítőkkel is. Antibiotikum kezelés alatt álló lovaknak érdemes az emésztőrendszert támogató pro- és prebiotikumot adni a gyógyszeres kezelés ideje alatt. A laminitis megelőzése tehát az alacsony szénhidráttartalmú diétával, valamint rendszeres és megfelelő körömöléssel/patkolással előzhető meg.
Amennyiben lovad nem szenved patairha-gyulladásban, vagy egyéb fájdalommal járó betegségben, fontos, hogy tartsd munkában, amíg csak tudod, hiszen a mozgás fokozza sejtek aktivitását, kalóriát használ fel, izmot épít, felhasználja a felhalmozott testzsírt és csökkenti az inzulinrezisztenciát.
Fontos kiemelni, hogy a Cushing-kór és az EMS nem gyógyítható betegség, de gyógyszeres kezeléssell, szakszerű állatorvosi ellátással és megfelelő takarmányozással javítható a lovak életminősége. Az dőben történő felismerés és megfelelő ellátás mellett ezek lovak is aktív és teljes életet élhetnek hosszú éveken át.
