Mindent a kólikáról 1.
A lótartók körében az egyik legérzékenyebb téma, amellyel szinte mindenki a lovak tartása során biztosan találkozik legalább egyszer. Cikksorozatunkban pontról pontra végig vesszük a ló anatómiai sajátosságaival kiegészítve a kólika okait, megelőzési és kezelési lehetőségeit.
Tarts velünk és legyél felkészült, ha baj történne!
A ló gyomrának anatómiája
A lovak gyomra együregű, összetett gyomor, amely korlátozott mennyiségű (15-18L űrtartalom) befogadóképességgel rendelkezik. A befogadóképesség korlátozottsága miatt tehát a gyomorba érkező tartalom nagy része emésztetlenül halad át a gyomron. A gyomor által termelt pepszin és sósav, amelyek képesek a fehérjék bontását megkezdeni, amennyiben elegendő időt tölt a gyomortartalom a gyomorban. A gyomornedvek a lenyelt táplálék utolsó részét tudják csak igazból jelentős mértékben megemészteni, ezért érdemes a koncentrált takarmány előtt tömegtakarmányt (széna) etetni a lovakkal.
A lovak gyomra folyamatosan termeli a sósavat, egy nap nagyjából 34 litert, ezért kiemelten fontos a folyamatos szálas hozzáférhetőség!
A ló gyomra az egyrétegű hengerhámmal fedett mirigyes részből és a többrétegű laphámmal fedett nyelőcsői részből, valamint a határukon található margo plicatusból áll.
A nyelőcsői rész gyengén védett, a mirigyes rész jól védett a savas hatásokkal szemben.
1. A lovak gyomorfekély szindrómája (EGUS)
Gyomorfekély a bélcsatorna bármely savnak kitett részén előfordulhat enyhe hyperkeratosistól egészen akár a perforációig (a bélcsatorna fala átszakad). A gyomorfekély kialakulásának oka a bélcsatornában található károsító és protektív tényezők egyensúlyának felborulása.
A gyomorfekély szindróma előfordulása az alábbiak szerint alakul:
– Angol telivér, ügető: 70-94%
– Sportló: 58%
– Csikók: 25-57%
– Átlag populációban: 10,3% -> hidegvérű lovakban nem jellemző
A gyomorfekély kialakulását nagyban elősegítik az alábbi külső tényezők:
– stressz
– takarmányozási hiba (nagy mennyiségben koncentrált tápok etetése kevés rostkiegészítéssel)
– éhezés – 14 óra éhezés önmagában is fekélyt okozhat!
– NSAID (nem szteroid gyulladás csökkentő)
– intenzív mozgatás
A gyomorfekély szindróma változatai
ESGD (Equine Squamous Gastric Disiease)
A legnagyobb arányban előforduló típus, főleg a gyomor kisgörbüete mentén a margo plicatus és a nyelőcsői részen fordul elő. Elsődlegesen a nem megfelelő tartási (istállózás – szakaszos etetés miatt korlátozott szálas felvétele, szállítás, változó környezet, edzés) és takarmányozási (koncentrált táp, kevés rost etetése) viszonyokra vezethető vissza. Másodlagosan előfordulhat a gyomor ürülési zavara miatt.
EGGD (Equine Glandular Gastric Disiease)
Ritkábban előforduló típus, a gyomor plyorusánál, a mirigyes részen fordul elő. Hajlamosító tényezői közé tartozik a stressz, az NSAID adása, az erős fizikai aktivitás, valamint az egyéb betegségek megléte (késleltetett gyomorürülési zavar, általános stressz).
Tünetek
– étvágytalanság, válogatóssá válik a ló
– sokat fekszik
– teljesítménycsökkenés
– kólikázgatás – főleg etetés után
– testsúlyvesztés (csikók esetén hasmenés)
– viselkedészavar – agresszió, idegesség, sztereotíp viselkedés (EGGD)
Diagnosztika
A gyomorfekély szindróma igazolása a klinikai tünetek mellett gasztroszkópos vizsgálattal történik, amely során megállapítják, hogy milyen típusú fekély, a bélcsatorna mely részén és milyen fokozatban van jelen. A gyógykezelés ezen ténye megállapításán alapul.
A gyomorfekélyes ló takarmányozása
Etetésenként maximium 1-2 kg abrak, minimum 6 órás időközökkel. Naponta 2g / testtömegkg-nál kevesebb keményítő etetése ( 1g/tskg az ajánlott napi mennyiség). A szemes takarmányt egészítsük ki szecskázott lucernával vagy más szálas takarmánnyal. Kiegészítésként naponta maximum 100 ml /100 kg kukoricaolaj etetése – E-vitaminban gazdag, omega 6:3 aránya 53:1.
Versenyek előtt az abrak adása kerülendő, 3-4 órával az esemény előtt adott szálas takarmány jótékony hatású. Egyéb kiegészítésként adhatunk élesztőt, pektin-lecitin komplexet és magnézium-hidroxidot (savmegkötő) is lovunk gyógyulásának elősegítésére.
Forrás:
B.W. Sykes, M. Hewetson, R.J. Hepburn, N. Luthersson, and Y.
Tamzali: European College of Equine Internal Medicine
Consensus Statement—Equine Gastric Ulcer Syndrome in Adult
Horses (J Vet Intern Med 2015;29:1288–1299)
